Látogatók

2017. február 16., csütörtök


Hoztam egy kicsi részletet a Farkasok között című könyvemből.






- Gyere! - fejével a többi vendég felé bökött. - Táncolj velem!
Észrevette a habozásomat.
- Emlékszem, hogy amikor legutóbb erre kértelek, elutasítottál, mert nem akartál közel kerülni hozzám. Most tégy engedményt! Legalább egyszer.
Lassan fordultam meg a hosszú ruhámban és a táncosok felé indultam. Ő némán követett.
A pezsgő forrón égette a bensőmet, szétáradt a tagjaimban. Úgy éreztem, egyetlen ugrással át tudnám szelni az egész hatalmas kertet. A táncparketthez értünk. Richard a kezét nyújtotta. Óvatosan a tenyerébe csúsztattam a kezemet, alig érintve a bőrét. Úgy zárta a kézfejemre az ujjait, mintha attól tartana, hogy visszarántom tőle. Átfogta a derekamat és táncolni kezdtünk. Nem hittem, hogy ez valaha megtörténik. Ahogy forogtunk a kellemes zene ritmusára, közelebb vont magához. A tenyere meleg volt és olyan lágyan tartotta a derekamat, hogy elöntött a forróság. Az orrom megtelt az illatával. Emlékeztem erre az illatra, a testének közelségére. Ott az ágyamon is ezt éreztem, amikor a gyászomban vigasztalva ölelt és összebújva elaludtunk. Az édes-bús emlék vért kergetett az arcomba. Kék szeme nem eresztette a tekintetem. Úgy nézett, hogy kioltotta bennem a tiktakozás szikráját. Sosem volt rám hatástalan, hiába hazudtam ezt konokul magamnak. Már erősebben zárta a markába a kezemet és én is belekapaszkodtam. Állát a halántékomhoz hajtotta, a mellkasunk és hasunk egymáshoz nyomódott. A kezemet önkéntelenül a válláról felcsúsztattam a nyaka felé. Az ujjaim hegyével hozzáértem a hajához. Lehunytam a szemem és pár pillanatra megengedtem magamnak, hogy hasson rám a bűvölet. Richard légzése elnehezült, úgy fordította az arcát, hogy az orrát a hajamba fúrhassa. Úgy éreztem, felrobbanok és ezer meg ezer szikrára szóródva libbenek szét az éjszakában.
Már rég megszűntek körülöttem a többiek, csak elmosódott imbolygó árnyak voltak. Richard keze feljebb simított a hátamon, megérintette a bőrömet a ruha kivágása felett. Libabőrös lettem és belül elöntött az édes meleg vágy.
A zene elhallgatott és egyszeriben mintha víz alól bukkannék fel, kitisztult a kép. Hátraléptem, elhúzódtam tőle, kénytelen volt elengedni. El kellett távolodnom, hogy észhez térhessek.